Lakáskiadás adózása 2026
Lakáskiadás adózása 2026: Részletes útmutató és példaszámítások bérbeadóknak
A bérbeadásból származó bevétel hasznos és kényelmes kiegészítő jövedelem lehet, ugyanakkor sok tulajdonos számára az adózási szabályok jelentik a legnagyobb bizonytalanságot. Ezért most összegyűjtöttük a 2026-ban érvényes legfontosabb tudnivalókat, hogy magabiztosan kezdhess bele a kiadásba.

Az alapok
A magánszemélyként végzett lakáskiadásból származó jövedelem után 2026-ban is 15% személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni. Jó hír, hogy a lakás bérbeadásából származó jövedelmet nem terheli szociális hozzájárulási adó (SZOCHO), így ez az adózási mód kedvezőbb és egyszerűbb, mint sok más jövedelemtípus esetében.
Mi számít bevételnek?
A bevételbe minden olyan összeg beletartozik, amelyet a bérlő a lakás használatáért fizet. Ide tartozik a havi bérleti díj, bizonyos esetekben a bérlő által megtérített közös költség és a rezsiköltség.
Fontos, hogy ha a közüzemi számlák a tulajdonos nevére érkeznek és a bérlő ezeket megtéríti, akkor azok bevételnek minősülhetnek. Ezzel együtt adott esetben ez az összeg költségként is elszámolható, így tényleges adófizetési kötelezettség nem feltétlenül keletkezik.
Költségelszámolási módszerek példákkal
A tulajdonosok két módszer közül választhatnak:
10%-os költséghányad
Ez a legegyszerűbb megoldás. A NAV automatikusan 10%-ot számol a bevételből elszámolható költségként, számlák gyűjtése nélkül.
Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
Éves bérleti díj bevétel: 3.600.000 Ft
Elszámolható költség: 10%, tehát 360.000 Ft
Adóalap: 3.240.000 Ft (éves bevétel-elszámolható költség)
Fizetendő SZJA: 15%, tehát 486.000 Ft (adóalap 15%-a)
Tételes költségelszámolás
Ebben az esetben minden igazolt, a bérbeadással összefüggő költség levonható a bevételből. Ez adott esetben kisebb befizetendő adót, cserébe több adminisztrációt jelent.
Elszámolható költségek pl.:
- közös költség,
- közüzemi díjak,
- felújítási és karbantartási munkák,
- festés,
- ingatlanreferens díja,
- biztosítás,
- értékcsökkenési leírás
Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
Éves bérleti díj bevétel: 3.600.000 Ft
Igazolt költségek: 1.000.000 Ft
Adóalap: 2.600.000 Ft (éves bevétel-igazolt költség)
Fizetendő SZJA: 15%, tehát 390.000 Ft (adóalap 15%-a)
A fenti példában a tételes költségelszámolás 96.000 Ft adómegtakarítást eredményez a 10%-os módszerhez képest, azonban 1.000.000 forintnyi elszámolható költség igazolása szükséges hozzá.
Melyik megoldást érdemes választani?
Általános szabály, hogy ha az éves igazolható költségeid meghaladják a bevétel 10%-át, akkor a tételes költségelszámolás rendszerint kedvezőbb.
Ha viszont kevés kiadásod van, és/vagy nem szeretnél egész évben számlákat gyűjteni, a 10%-os költséghányad jelentősen egyszerűbb adminisztrációt jelent.
Adóelőleg fizetése
A bérbeadásból származó jövedelem után adóelőleget kell fizetni. Az adóelőleg alapja a várható bevétel, amelyet a választott költségelszámolási módszer szerint kell meghatározni. Bármelyik módszert is választod, érdemes a bevételekről és költségekről nyilvántartást vezetni, ez megkönnyíti éves bevallás elkészítését.
Kell adószám a lakáskiadáshoz?
Magánszemélyként magánszemélyeknek történő hosszútávú lakáskiadás esetén általában nem kötelező adószámot kiváltani, de érdemes előzetesen tájékozódni a NAV-nál a pontos kötelezettségekről.
Bevallási határidők
A lakáskiadásból származó jövedelmet a tárgyévet követő személyi jövedelemadó bevallásban kell szerepeltetni. Az SZJA-bevallás határideje jellemzően május. Bár a NAV mindenkinek készít bevallási tervezetet, minden esetben érdemes ellenőrizni, mert a bérbeadásból származó bevételek nem minden esetben jelennek meg automatikusan.
Látható, hogy a lakáskiadás adózása viszonylag egyszerű, de érdemes tudni a lehetőségeket és a kötelezettségeket. Ha úgy érzed, készen állsz, hirdesd meg kiadó lakásodat egyszerű, felhasználóbarát felületünkön!