Created with Sketch. N O . 1 A Z E L Ő Z Ő H Ó N A P B A N NO. 1 . N O . 1 A Z E L Ő Z Ő H Ó N A P B A N NO. 1 . Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. image/svg+xml Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch. Created with Sketch.

A lakásbérlet létrejötte

A bérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. Bérleti szerződést mind bérlőként, mind bérbeadóként bárki köthet. A bérleti szerződés csak írásban érvényes. A szerződésnek tartalmaznia kell a lényeges, illetve a bármelyik fél által lényegesnek minősített feltételeket. Meg kell határozni a bérlet tárgyát a szerződés időtartamát (ez lehet határozott- vagy határozatlan időtartam, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig is szólhat a szerződés) és a bérleti díj összegét. A felek által nem szabályozott kérdésekben a jogszabályi rendelkezések az irányadók, ezért ezekről csak akkor kell külön rendelkezni, ha a felek el kívánnak térni a jogszabálytól.

Biztosíték

A bérbeadó az esetek túlnyomó többségében óvadékot (kaució) kér a bérlőtől. Az óvadék felhasználásnak eseteit a szerződésben kell rögzíteni. Ennek hiányában a bérbeadó a bérleti díj nem vagy nem szerződésszerű fizetése esetén az óvadékból elégítheti ki a követelését. Óvadékul általában 2-3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget kérnek. Az óvadékot csak a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően, a kielégítés céljára szabad felhasználni, és az a bérlet megszűnésekor visszajár. Az óvadék után kamatot csak erre irányuló külön megállapodás alapján köteles a bérbeadó fizetni.

Társbérlet, bérlőtársak

Ha a lakást több bérlő bérli egyidejűleg, és valamennyien az egész lakás használatára jogosultak, akkor bérlőtársaknak minősülnek. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlők, így a bérbeadóval szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésből eredő valamennyi kötelezettség teljesítéséért. Ez többek közt azt is jelenti, hogy a bérbeadó bármelyiküktől követelheti akár a teljes bérleti díjat. Ha a bérlők az ingatlan meghatározott helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, akkor társbérlőnek minősülnek. A társbérlő önálló bérlő, vagyis valamennyi a saját szerződéséből eredő kötelezettségekért felel.

A felek jogai és kötelezettségei

A bérbeadó köteles a lakást a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlő használatába adni. A bérlő a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért (pl. rádió- és televízió adók vételének biztosítása) a szerződésben meghatározott összegben és időpontban bérleti díjat köteles fizetni. Ha a felek a bérleti díj fizetésének időpontjában nem állapodtak meg, a lakbért havonta, előre, egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig kell megfizetni. A lakbér mértékét jogszabály csak önkormányzati lakások esetén határozza meg, egyébként az a felek szabad megállapodásának tárgya. A lakbér felemelésére is csak közös megállapodás alapján van lehetőség, egyoldalúan csak akkor módosulhat annak összege, ha a felek abban állapodnak meg, hogy évente meghatározott mértékkel automatikusan emelkedik a bérleti díj.

A bérbeadó köteles gondoskodni a közös használatra szolgáló helyiségek karbantartásáról, valamint az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, és az azok berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. A közös használatra szolgáló helyiségek fenntartásának költségeit a felek megállapodásától függően a bérlő vagy a bérbeadó viseli. A bérlő a bérelt illetve a közös használatra szolgáló helyiségeket csak rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatja.

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról és felújításáról, a pótlás és a csere költségeit azonban a bérbeadó viseli. A felek megállapodása alapján a bérlő a lakást átalakíthatja, vagy korszerűsítheti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

A bérleti jogviszony megszűnése

A szerződés megszűnik, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, a lakás megsemmisül, vagy a bérlő meghal és nincs a bérleti jog folytatására jogosult személy. Megszűnik a bérlet akkor is, ha a bérlő a lakást elcseréli, vagy kiutasítják az országból.

A bérleti jogviszony bírósági vagy hatósági határozattal is megszüntethető. A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szintén megszűnik.

A felmondás

A leggyakrabban azonban valamelyik fél felmondása miatt szűnik meg a bérleti szerződés.

A felmondást és az ahhoz kapcsolódó valamennyi nyilatkozatot írásba kell foglalni. Ennek elmulasztása a felmondás érvénytelenségét vonja maga után. Különbséget kell tenni rendes és valamelyik fél szerződésszegésén alapuló rendkívüli felmondás közt. A Lakás rendkívüli felmondás esetén meghatározza, hogy mikor szűnik meg a bérleti jogviszony. Ettől nem lehet eltérni. A rendkívüli felmondás sem lehet azonnali hatályú.

A bérbeadó rendkívüli felmondással felmondhat, ha a bérlő a lakbért határidőben nem fizeti meg. A felmondás előtt köteles a bérlőt a fizetésre felszólítani, és tájékoztatni arról, hogy nemfizetés esetén felmondja a szerződést. Ha a bérlő e felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül felmondhat. A bérbeadó akkor is jogosult felmondani, ha a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt valamely lényeges kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti. A felmondásra ebben az esetben a teljesítésre szabott határidőt követő tizenöt napon belül van lehetőség. A bérleti jogviszony mindkét esetben az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napján szűnik meg.

Botrányos magatartás

Ha a bérlő vagy a lakást vele együtt használó személy a bérbeadóval vagy a többi bérlővel szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, vagy a lakást rendeltetésellenesen használja, illetve rongálja, a bérbeadó köteles a következményekre figyelmeztetéssel a magatartás megszüntetésére felszólítani. A felszólításnak a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül kell megtörténnie. Ha a felmondásra okot adó magatartást a bérlő folytatja, a bérbeadó nyolc napon belül a hónap utolsó napjára felmondhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. A felmondást felszólításnak sem kell megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást ebben az esetben a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül kell közölni.

A bérlőt is megilleti a rendkívüli felmondás joga, ha a bérbeadó jogszabályon vagy a szerződésen alapuló valamely kötelezettségét nem teljesíti, és ezért a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. A bérbeadó három hónapos felmondási idővel akkor is felmondhat, ha a bérlő részére másik megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel. A bérbeadó a szerződést cserelakás biztosítása és a fenti felmondási okok valamelyikének bekövetkezése nélkül is felmondhatja a hónap utolsó napjára, ha ezt a felek a szerződésben kikötötték. Eltérő megállapodás hiányában a felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál. A bérbeadó a Lakást v. hatálybalépése (1994. január 1.) után megkötött határozatlan idejű bérleti szerződést három hónapos felmondási idővel akkor is felmondhatja, ha ezt a szerződésben kifejezetten nem zárták ki. A bérlő a határozatlan időre létrejött szerződést bármikor, a hónap utolsó napjára felmondhatja, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A bérlet megszűnését követő eljárás

A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni, és a feleknek el kell számolni az óvadékkal. A rendeltetésszerű használatból eredő értékcsökkenés megtérítésére a bérlő nem köteles. Ha a bérlő nem hagyja el a lakást, akkor a bérbeadónak pert kell indítania a kiürítés érdekében. A bérlő a lakás kiürítésére csak jogerős ítélet alapján, és bírósági végrehajtás útján kötelezhető. A bérlőt mindaddig a bérbeadóval szemben is birtokvédelem illeti meg, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határozatot végre nem hajtják.

A lakásbérlet szabályait a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Lakástv.) tartalmazza, de az ott nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak.