…de elegem van abból, hogy ha valakinek azt mondom, hogy csepeli vagyok, magával értetődőnek veszi a betondzsungelt, meg a putrit – én legalábbis ezt tapasztaltam. Kicsit olyan érzésem van, hogy nagyon rossz kép alakult ki Csepelről az utóbbi években, amit nem tud levetkőzni a folyamatos fejlesztések ellenére sem. A politikát most hagyjuk, hogy kinek mit köszönhetünk és mit nem… A lényeg, hogy igenis láthatóan sokat invesztáltak a kerület fejlesztésére az utóbbi időben, ami az ott lakók számára is kedvező fordulatot hoz – többek között, hogy tisztább, szebb, élvezhetőbb és nyilván a budapesti ingatlanpiaci szárnyalást is köszönhetően az ingatlanárak is megemelkedtek valamelyest.


Mint ahogyan mindenhol, itt is beindult a panelprogram, a panelházak sorra szépülnek meg ennek köszönhetően.

Jó pár éve már, hogy újrakövezték a Karácsony Sándor utcai sétálóutcát, a Szent Imre tér is teljes átépítésen esett át (ez utóbbit mondjuk én személy szerint indokolatlannak láttam, de mindegy). A téren ideiglenes jégkorcsolya pályát szoktak kiépíteni, amit idén nekem is volt szerencsém kipróbálni. Normális, kulturált, igényes – apró, de nem drága büfé is rendelkezésre áll, ha a sport közben megéheznénk-megszomjaznánk. Igaz, a korcsolyázásban jóval tapasztaltabb unokahúgom szerint a jég minősége nem a legjobb, nekem mindenesetre ezen is sikerült hatalmasan esnem – úgyhogy jobb pályára nem is vágyom. Meg igazából úgy vagyok vele, ha valaki csúcsminőséget akar, menjen a Városligetbe.


A Karácsony Sándor utcai sétálóutca karácsonyi díszkivilágításban

A köztudatban kevéssé szivárgott be, de Csepel nem panelházak sorából épül fel: éppúgy megtalálhatóak itt a kisebb, téglaépítésű társasházak lakótelepei, mint a kertvárosi rész. Ez utóbbinak előnye, hogy nyugodt, tiszta, kulturált és csöndes, hátránya, hogy a központtól kissé távolabb esik, így ha tömegközlekedéssel járunk, rá kell számolni az utazásra még nagyjából 10-15 percet. Ugyanakkor a reggeli madárcsivitelés, a mókusok tánca a fák ágain, a nyugalmas, családias környék talán megéri azt a néhány plusz percet.


Iskola téri játszótér: álmaim netovábbja, a gyermekjátszótér és a kutyafuttató egymás mellett :)

Szintén jó néhány éve már, hogy újraépítették a csepeli SZTK-t – új nevén Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat Rendelőintézete. Szép, tiszta, kulturált – nyoma sincs a kopott hangulatnak, ami lássuk be, az embert csak még jobban megbetegítette annakidején, amint belépett. A rendelőintézet előtt lévő Görgey Artúr tér szintén alapos átépítésen esett át, szép zöld parkosított területen elhelyezett padokon tudjuk összeszedni magunkat a kisebb szívinfarktus után, amit a patikában kaptunk, miután kiváltottuk a gyógyszerünket – ami egyébként ügyeletes patikaként is működik, közel s távol tudomásom szerint az egyetlenként ilyen minőségében.

Nem mondom persze, hogy nem lenne még mit fejleszteni. A köztisztaság mondjuk nekem sarkos pont, arra elég finnyás vagyok. A közbiztonság is megérne néhány misét: bár a szépen felújított sétálóutcában például szinte állandóan grasszál néhány rendőr – ez mondjuk mindenképp pozitív.

No, és hát az albérletárak…

Mint a városban mindenhol, a kiadó lakás árak a 21. kerületben, Csepelen is emelkedtek – nem kifejezetten a fejlesztéseknek köszönhetően.  A kiadó szobák 50 ezer forintért, a már nem túl olcsó albérlet árak 120-140 ezer forint körül figyelhetőek meg, ha lakást szeretnénk bérelni és 200 ezer forint felett, ha kiadó házat keresünk.

Alátámasztandó a fentieket, található azonban itt is egy nem éppen garzon, inkább felsőkategóriás ingatlan is. Az alábbi képeken szereplő vityilló potom 5000 euróért bérelhető havonta. Ezért hat hálószobát, jakuzzit, szaunát, medencét ígér a hirdető.