Azok a lakások, amelyek jó paraméterekkel rendelkeznek és megfizethetőek pillanatok alatt – nem, nem túlzás, pillanatok alatt – elkelnek. A tulajdonosok általában kerülik a gyerekeseket, a kutyásokat, és általában azokat, akik „problémásabbak”. Fokozottan igaz ez, ha például több gyermek is van, vagy ha a kutya nem tartozik bele a „kistermetű háziállat” kategóriába. Ha pedig valamely kisebbséghez tartozunk vagy esetleg szemmel látható betegségben szenvedünk, az esélyeink szintén csökkennek. Ez is tény.

Ha eltérsz az átlagtól, a szerencsében bízz?

A legtöbb hirdetésben, ha engedik is a háziállatot, általában kikötik, hogy „kistestű” házi kedvenc jöhet szóba. Péterék hónapokon keresztül kerestek kertes házat – egy közepes és egy nagytestű (óriás schnauzer) kutyájukkal. A legtöbb helyen, ha csak meghallották, hogy kutya van, letették a telefont. Aki nem akkor tette le, hanem meghallgatta őket, akkor lett elutasító, mikor kiderült, hogy nem AAA elemmel működő szőnyegcirkálókról van szó. Végül szerencséjük volt: egy kertes házat találtak, megfelelő paraméterekkel, állatbarát házigazdával. A kitartás meghozta az eredményt…

A közösségi médiát már évekkel ezelőtt körbejárta egy olyan hirdetés, ahol egy vak főiskolás lány vakvezető kutyájával keresett kiadó szobát. Nem sok sikerrel. A kutya mellett a lány különleges helyzete is nehezítette a keresést: nem csak a tulajnak, a lakótársaknak is tolerálniuk kell az ő betegségét.

Andrea három gyermekével több, mint két hónapja keres albérletet Budapesten. „HA engedik a gyermeket, akkor is kettő  lehet, a három már sok. Ha megtudják, hogy három van, már teszik is le a telefont” – mondja. Helyzetüket megnehezíti, hogy – mint oly sokan – nem tudnak több havi kauciót kifizetni, a család méretéből adódóan pedig nyilván nem tudnak egy bizonyos lakásméret alá menni. „Állás már van, lakás még nincs. Így állunk most” – mondja az édesanya.

Érthető és jogos?

Mennyire lehet hibáztatni azt, aki nem akar kutyát vagy sok gyereket a lakásába? Mitől félnek ennyire a tulajdonosok? Miért fér bele a két gyerek, a három pedig már nem?

A gyermekesek eleve nehéz helyzetben vannak, bár a törvény nem indokolná, mint azt korábban is írtuk. Hogy egy gyermekes családdal szerződik-e a tulaj, pusztán tőle függ. Ha egy gyermek van, akkor az elfogadható, ám a több gyermek már legtöbbeknél kiveri a biztosítékot. Pedig jogilag, mint ahogyan a gyermektelen és a gyermekes között, az egy- és a többgyermekes között sincs különbség. Értsd: egy gyerekkel ugyan úgy kirakhatják a bérlőt, ha nem fizet, mint tízzel. Pusztán a lelkiismeret az, ami a tulajt visszatarthatja: hivatalos szerződés és jogtiszta helyzetben, ha a tulajnak van igaza, a bérlőknek menniük kell.

Sokan arra hivatkoznak, hogy a sok gyerek leamortizálja a lakást, de ez nem feltétlenül igaz. Egyetlen neveletlen gyermek nagyobb kárt okozhat, mint öt jól nevelt.

A kutyákra ugyanez igaz. Nem mérettől függ, hogy az állat szétszedi-e a bútort a gazdái távollétében vagy sem: habitus, fajtajellemző és nevelés kérdése az egész.

Aki különleges helyzetben van, az átlagosnál is nehezebben talál otthonra, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a kitartás, a hit és a bizalom meghozza a kívánt eredményt.